Kezdőlap belföld  Nyugat-Európa nagy valószínűséggel recesszióba kerül

 Nyugat-Európa nagy valószínűséggel recesszióba kerül

39
0

 

Budapest, 2023. január 20., péntek (MTI) – A rekordmagas inflációról, Magyarország helyzetéről a világválság közepén és az idei várható kilátásokról volt szó a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtöki adásában. A műsor vendége György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos volt.

A hirado.hu összegzése szerint a kormánybiztos elmondta, már két éve lehetett látni az emelkedő tendenciát. A világjárvány idején a globális ellátási láncok megszakadása indította el a folyamatot. A Makronóm Intézet felméréseire hivatkozva közölte, a járvány alatt a tengeri szállítások költsége a többszörösére drágult. Ez 3,5-4 százalékponttal emeli a magyarországi inflációt, míg a multik 2021-ben 70 százalékkal növelték a profitrátájukat. Ez a nyereség abból keletkezett, hogy a járvány miatti korlátozó intézkedések feloldásával az “emberek annyira meg akarták élni a szabadságukat”, hogy a globális szereplők akármennyit elkérhettek érte. Az árakat az orosz-ukrán háború és az abból kialakult energiaválság is felfelé hajtotta.
György László kifejtette, a Magyarországon is harminc éve nem látott inflációt más tényezők is fűtik. A gazdasági elemzésekből egyértelműen látszik, hogy az ukrajnai háborúhoz legközelebb lévő országokban nagyobb a drágulás. A legnagyobb infláció a balti országokban van, utána Csehország és Magyarország következik.
Magyarországon meghatározó tényező volt az aszály is, az ország termőterületének kétharmadát érintette a rekordszárazság, ami egyetlen másik európai országban nem volt ekkora mértékű.
További inflációfelhajtó tényező a valutaárfolyam: a lengyel zlotyi és a magyar forint euróhoz viszonyított árfolyamán egyaránt tapasztalható volt, hogy éppen milyen kilátások várhatóak az EU-val folytatott tárgyalásoktól.
A hazai árudrágulás mögött a kormánybiztos az “agresszív árazás” jelenségét is megnevezte: ugyanazokat az élelmiszereket és termékeket a gyártók és kereskedők drágábban adják el Magyarországon, mint Szlovákiában vagy akár Németországban. A túlárazás jelensége a magyar állami szervek figyelmét is felkeltette, ezért a Gazdasági Versenyhivatal már vizsgálatot indított.
György László kiemelte, hogy az Orbán-kabinet 2022-ben a költségvetés ötödéig támogatta a magyar családokat és a nyugdíjasokat. Példaként említette az adóvisszatérítést, a nyugdíjemelést, a nyugdíjprémiumot és a tizenharmadik havi nyugdíjak kifizetését is.
Az idei év kilátásairól elmondta, a Makronóm előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a második negyedévben tetőzhet az infláció, az év végére pedig egyszámjegyűre zsugorodhat. Mivel a globális ellátási láncokra nehezedő nyomás visszaállt a koronavírus előtti szintre, a gázpiacok árazása is visszatért a háború előtti mértékre, valamint a kormány az agresszív árazás ellen is fellép, az összes tényezőt számításba véve reális lehet az infláció jelentős csökkenése – közölte.
Az árstopokról elmondta, a huszadik században már többször alkalmazott eszközökről van szó. A kormány azért vezette be az árstopok rendszerét, hogy az alacsony keresetűeket támogassa.
Úgy fogalmazott: most apokaliptikus hullámokon hánykolódik Magyarország. A háború, az Egyesült Államok előretörése Európával szemben, Kína és a nyugat ellentéte és az ukrajnai háború mind olyan tényezők, amelyek miatt a kormánynak hozzá kell nyúlnia a költségvetéshez, hogy biztosítsa a gazdasági szereplők bizalmát. Az idei költségvetést érintő legfontosabb változtatás, hogy a kormány ragaszkodik a 4 százalék alatti hiány megtartásához.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövő sikerét a jelen beruházásai adják. Emlékeztetett, hogy a koronavírus-világjárvány alatt is sikerült növelni a külföldi tőke beáramlását, tavaly pedig rekordot döntött a beruházások értéke, miközben regionálisan minden szereplőnél csökkenés volt látható.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here