Tamás István: Portrébeszélgetés Dr. Gaál Ernő író, költővel

Életem a városom, Szerencs és a költészet

Régi barátság a miénk, ezért is kísérem figyelemmel életét, alkotói munkásságát Dr. Gaál Ernőnek a Szerencsen élő író, költőnek. Szinte megszámlálhatatlan versei mellett novelláival, elbeszéléseivel vívta ki magának az olvasók figyelmét szeretetét. Verseit, prózáit több alkotócsoport is díjazta, közölte már. Legutóbb Szerencs város önkormányzata 2020. augusztus 20-án „Pro Urbe Szerencs” kitüntetést adományozott részére, a város közéletében, valamint a művészeti élet területén végzett kiemelkedő alkotói munkájáért.

Gyermekkorodban mennyire kötődtél az irodalomhoz, kötődtél- egyáltalán?

Gyermekkoromban is szerettem a verseket, elsősorban édesapámnak köszönhetően, ő  fejből sok verset szavalt nekem. Petőfi, Arany, Vörösmarty, Kölcsey, Csokonai Vitéz Mihály verseket. Édesanyámtól is sokat tanultam. Ő tanította meg velem Gyulai Pál Éji látomás című versét, amit az általános iskolában szavaltam el egy anyák napi ünnepségen. Gyermekkoromban is írtam verseket, ezek elvesztek. Ezek közül körülbelül hat- hét éves koromban írtam ezt a verset, amelyek töredéke Így hangzik:
„Lett is aztán nemulass, jött egy ember vas rudas, úgy elverte csak úgy porzott, aki látta megborzongott.” Ezeket a gyermekkori verseket osztálytársaimnak olvastam fel, őket szórakoztattam.

                      Balról Dr. Gaál Emő Kerékgyártó Mihály újságíróvaL

Kamaszkorod mennyire volt mérföldkő az életedben, el tudtad- e már akkor dönteni, hogy mi leszel ha nagy leszel?

Én 14 éves koromban nem tudtam eldönteni, hogy milyen pályára kívánok menni. Édesanyám azt szerette volna, ha pap leszek, de édesapám rádióműszerész akart belőlem faragni. Felvételiztem a kazincbarcikai Irinyi János Szakközépiskolába (vegyipar) végül a sárospataki Rákóczi Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskolába vettek fel,  ide nem kellett felvételi. Az egyik általános iskolai tanárnőm javasolta ezt nekem. Ez testhezálló volt, mivel a szüleim is mezőgazdálkodással  foglalkoztak.  Miután ezt jó eredménnyel elvégeztem, a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumba felvételiztem sikeresen. Ez  mezőgazdasági felsőfokú szakképzettséget adott. Később egy átképzővel öntözéses és meliorációs üzemmérnöki diplomát szereztem és egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben helyezkedtem el mint mezőgazdász. Tíz év után váltottam. A Belügyminisztérium állományába kerültem, mint rendőr. Ez már félig meddig tudatos változtatás volt, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy Szerencsen (ahová ekkor költöztem) nem volt üres mezőgazdasági vezetői állás.  A rendőrségnél előbb bűnügyi szakterületen dolgoztam, majd a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolába mentem, ahol mint kiemelt fő tanár dolgoztam nyugdíjazásomig.

A szépirodalom meghatározó részévé vált az életednek, novellák, versek, publicisztikák és mindamellett több éven keresztül vezetője voltál a hegyaljai alkotók közösségének.

Gyermekkorom után nem foglalkoztam a szépirodalommal, egészen a huszadik század nyolcvanas évéig. Ekkor, mint nyomozó kapcsolatba kerültem bűnözőkkel, akik megnyíltak nekem, érdekes bűnügyi történeteket hallottam tőlük, és ezek egy részét novellákban örökítettem meg. Barátaim ezeket olvasva arra inspiráltak, hogy próbáljam meg a versírást, mert úgymond ez pozitívan fog hatni a prózámra is. 1998ban elkezdtem verseket írni, 2001 ben kiadtam első verseskötetemet „Határkő” címmel. 1996- ban léptem be a Hegyaljai Alkotók Társulása nevet viselő irodalmi képzőművészeti egyesületbe, ahol hamarosan alelnök, majd elnök lettem. Előbbit hat évig, az utóbbit tíz évig töltöttem be. Ekkor már nem csak írtam a novellákat, verseket, hanem irodalmi, művészeti pályázatokat írtam ki, alkotótáborokat, rendezvényeket szerveztem. Nevem lett az irodalmi életben. Később egy huzamos ideig tartó testi probléma miatt (depresszió) Nem írtam, nem alkottam irodalmi műveket. Majd amikor az orvosaim megfelelően tudták kezelni betegségemet visszatért az íráskedvem is. Most már úgy néz ki, hogy 2021 ben újabb kötettel jelentkezem, melyben lesznek versek és novellák is.

Mint rendőr, jogásznak mennyire játszott meghatározó szerepet életedben a költészet?

A rendőr mivoltom a rendszeretetre, bizonyos fegyelemre tanított. Tiszteltem az irodalom szabályait, a 19. Századi verselők nyomán járok, szeretem a frappáns sorvégi összecsengéseket. Egy- egy sorvégi összecsengés fel tud dobni.

Hol és milyen könyvekben, antológiákban jelentek meg írásaid?

Saját antológiákban  (körülbelül 15- öt adtam ki) – mondja. Ezek közül a legnagyobb sikert a „Nyitott kapuk előtt” címet viselő ontológia hozott. Sok más egyesületben, így például a Magyar Írók Nemzetközi Szövetsége. A Magyar Alkotók Internetes Társulása, Kláris, Pécsi új hang, Tollforgatók, Zempléni Alkotók Köre, Alkotó Képzőművészek írók Országos Szövetsége, Délibáb, Kristály, által kiadott művekben is szerepelek.

Az emberek többsége, amíg csak él tervez. Várhatunk e tőled önálló újabb köteteket?

Most ez a második kiadás foglalkoztat, de később még tervezek új köteteket is kiadni. Jelenleg az elkallódott versek, novellák felkutatásán fáradozom.