Kezdőlap Gömöri Értékeink Putnok már a neolit korban is lakott volt

Putnok már a neolit korban is lakott volt

520
0

Putnok a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből származik. Ez azért is valószínűsíthetőbb, mint a Szláv eredet, mivel Putnok fekvése miatt a térség egyik legalkalmasabb terület a szőlőművelésre, borkészítésre. Putnok híres volt a boráról és a borkereskedéséről.

A terület már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.

19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.

trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.

Folytatjuk!