Houdini 1874. március 24-én, Weisz Erik néven látta meg a n apvilágot Budapesten, Mayer Sámuel Weiss rabbi, jogtanácsos és felesége, Steiner Cecília fiaként. A család Budapesten lakott, majd innen települtek át az Amerikai Egyesült Államokba, amikor Houdini még szinte alig párnapos csecsemő volt.
Wisconsin államban, Appleton városban telepedtek le, és itt nőtt fel Houdini. Későbbi interjúiban Houdini ezt a várost nevezte szülőhelyének, tagadva ezzel magyar származását azt állítva, hogy 1874. április 6-án született Appletonban. Valódi és hivatalos születési adatai csak 1972-ben, a „The Houdini Birth Research Committee’s Report” alapján váltak ismertté a közvélemény számára.
Nevét Amerikában, mint Ehrich Weiss használta. Ismerősei, barátai és édesanyja az „Ehrie” és „Harry” beceneveken szólították. A Houdini nevet tizenhét éves korában vette fel a francia bűvész, Jean Eugène Robert-Houdin neve után, aki nagy hatással volt rá, és barátja Jack Hayman mondta neki, hogy hozzáadva a Houdin névhez egy i betűt, franciául azt jelentené „mint Houdin” a nagy mágus. Később idősebb korában Houdini kijelentette, hogy új nevének első része, a „Harry”, egy tiszteletadás volt Harry Kellarnek, akit Houdini nagyon csodált. Még gyermekként testvérével szemtanúja és nézője volt egy „spirituális” jellegű előadásnak, amelyben a megbilincselt előadó egy lezárt láda belsejéből mintha szellemekkel kommunikált volna („Spirit Cabinet” szabaduló szám).
A Weiss testvérek fiatal koruk ellenére szkeptikusak voltak a produkció valóságtartalmát illetően. Ez után az előadás után születhetett meg a kis Ehrich, Houdini fejében a szabaduló-számok elmélete, ötlete, amelyről személyes naplójában is írt akkoriban.
Tizenhét évesen elhagyta az appletoni házat és szerencsét próbált karneválokon, de hamarosan visszatért a szülői házba, ahol előkészületek folytak a család maradék emigráns tagjainak fogadására. Fizikailag erősítette magát, futott, súlyokat emelt, úszott stb., ugyanakkor gyakorolta a karneváli művészektől ellesett mutatványokat, kártyatrükköket gyakorolt, hiszen eldöntötte, hogy ő lesz a nagy kártyakirály. Édesapja halálátkövetően. Egy év múlva barátaival megalapították „Öt cent” nevű cirkuszukat, amelyben Harry az „Ehrich, a Levegő Hercege” címet viselte.
Az igazi fordulópontot és a siker-korszakot csak közvetlenül a századforduló hozta meg Houdini számára. Houdini kitalálta a „kényszerzubbonyból való kiszabadulás” ötletét, amelyet szinte bárhol képes lesz bemutatni. Houdini szinte mindent feladva, szerződés nélkül, és óriási kockázatot vállalva elhagyja az Államokat, és Angliába utazott, ahol bemutatta legújabb szabaduló számát. Az újságok, azonnal ismerté teszik a nevét. Hamarosan hihetetlen népszerűséget szerez. A hirtelen jött európai sikereinek hírei a tengeren túlra is eljutottak.
Európai hódító útján mindenütt a legmagasabb gázsit kapta. Egy berlini fellépése alkalmából több mint 300 rendőr előtt vetkőzött meztelenre és mindössze 6 perc leforgása alatt szabadul ki a nézők legnagyobb csodálkozására.. „Houdini, a Bilincskirály” több európai országban is – Anglia, Skócia, Németország, Franciaország, Oroszország – felhívta magára a publikum és a helyi hatóságok figyelmét is bámulatos produkcióival. Londonban mutatta be a híres Mirror Cuff- szabadulását. A „Brama-zárak”-nak nevezett bilincseket öt év alatt sikerült legyártania a Birmingham Blacksmith cégnek, amelyekből szinte elképzelhetetlen volt kiszabadulni kulcsok nélkül. Houdini egy órás próbálkozás után ezekből a bilincsből is kiszabadult.
Ezt követően Houdini folyamatosan nagy sikerekkel mutatja be szabaduló számait, produkcióit szerte Amerikában. Egyik ilyen emlékezetes bemutatója volt a híres hídugrása Rochesterben, amelyet akkor mozgó filmre is felvettek. A siker nem részegítette meg, hiszen soha sem állította, hogy titokzatos, megfejtetlen produkcióit, legendás mutatványait természetfeletti képességek segítségével hajtotta volna végre. Mutatványainak állandó veszélyeire, azok káros következményeire mindig felhívta a nézők figyelmét.
Detroitban, 1926. október 31. – én érte a halál.
Tamás István
