Több generáció, három kiváló labdarúgó, egy közös kiindulópont
Vannak városok, amelyek iparukról, történelmi emlékeikről vagy természeti szépségeikről híresek, és vannak olyan települések is, amelyek nevét a grófi időszak után, a sport tette ismertté. Putnok méltán tartozik ez utóbbiak közé. Bár lélekszámát tekintve kisváros, a magyar labdarúgás történetében jóval nagyobb helyet foglal el, mint azt sokan gondolnák.
A futball mindig is több volt egyszerű játéknál. Közösséget teremtett, összekovácsolta az embereket, örömet adott a hétköznapokban, és reményt a fiataloknak. Putnokon generációk nőttek fel úgy, hogy hétvégenként a futballpálya volt a találkozások helyszíne. A gyerekek a felnőtteket utánozták, a szülők és nagyszülők pedig büszkén figyelték a pályán futkározó ifjú tehetségeket.
Sok kisfiú álmodik arról, hogy egyszer élvonalbeli futballista lesz. A legtöbb álom azonban megmarad álomnak. Putnokon viszont akadtak olyanok, akik nemcsak álmodtak, hanem kemény munkával valóra is váltották céljaikat.
Az első nagy példakép Várady Béla volt. A putnoki futballpályáról indulva jutott el a Vasashoz, ahol a magyar labdarúgás egyik legismertebb és legsikeresebb csatárává vált. Rendkívüli gólérzékenysége, technikai tudása és ösztönös játékintelligenciája miatt a szurkolók hamar a szívükbe zárták. A Vasas történetének egyik meghatározó alakja lett, akinek neve ma is fogalom a magyar futballban.
Sajnos Várady Béla már nincs közöttünk. Távozásával nemcsak a Vasas veszített el egy legendát, hanem Putnok is egy olyan embert, akire egész életében büszke lehetett. Az igazi sportolók azonban soha nem tűnnek el végleg. Nevük ott marad a statisztikákban, a fényképeken, a visszaemlékezésekben és azoknak a szívében, akik ismerték vagy látták játszani.
A putnoki futballhagyomány azonban nem ért véget vele.
Gass István Putnokon kezdte bontogatni szárnyait. Az ő pályafutása is azt bizonyította, hogy megfelelő kitartással és szorgalommal egy kisvárosi sportpályáról is el lehet jutni az ország egyik legnagyobb múltú klubjához. A Vasas mezének viselése mindig rangot jelentett, hiszen ezt a lehetőséget csak a legjobbak érdemelhették ki. Gass István számára ez nem csupán egy klubváltás volt, hanem egy olyan mérföldkő, amely igazolta addigi munkáját és tehetségét.
Az idő múlik, a futball pedig folyamatosan változik. Más lett a játék, fejlődtek az edzésmódszerek, új elvárások jelentek meg. Egy dolog azonban változatlan maradt: Putnokon ma is születnek tehetségek.
Ennek legjobb bizonyítéka Koszta Márk, aki ugyancsak a putnoki pályán sajátította el a labdarúgás alapjait. Pályafutása már egy modern futballista útját mutatja. Külföldön, Izraelben is bizonyíthatott, ahol értékes nemzetközi tapasztalatokat szerzett. Hazatérve a Vasas játékosa lett, és ezzel tovább erősítette azt a különleges kapcsolatot, amely Putnok és az angyalföldi klub között évtizedek óta fennáll.
Három játékos. Három korszak. Három különböző életút, mégis ugyanaz a kezdőpont. Putnok. Ez nem lehet a véletlen műve. Egy város sportéletének értékét nem kizárólag a stadion mérete vagy az anyagi lehetőségek határozzák meg. Sokkal inkább azok az emberek, akik nap, mint nap dolgoznak a fiatalokért. Az edzők, akik munka után még kimennek a pályára. Az egyesületi vezetők, akik a nehézségek ellenére is fenntartják a klubot. A szülők, akik esőben, hóban, fagyban viszik edzésre gyermekeiket. És azok az önkéntesek, akik csendben, minden elismerés nélkül teszik a dolgukat.
Az ő munkájuk nélkül aligha beszélhetnénk ma Várady Béláról, Gass Istvánról vagy Koszta Márkról.
Putnok futballja nemcsak eredményekből áll. Egy közösség története ez, ahol a sport mindig összetartozást jelentett. A futballpálya sokak számára második otthon volt, ahol barátságok születtek, ahol a győzelmeket együtt ünnepelték, a vereségeket pedig együtt dolgozták fel.
Ezért különösen fontos, hogy a fiatal generáció megismerje elődei történetét. Tudják, kik voltak azok, akik ugyanazon a pályán rúgták első labdáikat, ahol ma ők edzenek. Tudják, hogy Putnokról már többen is eljutottak a magyar élvonalba, és megértsék: a sikerhez vezető út mindig az első edzésen kezdődik.
Egy város igazi értéke nem csupán az épületeiben vagy intézményeiben rejlik, hanem azokban az emberekben, akik jó hírét viszik szerte az országban, sőt a világban. Várady Béla, Gass István és Koszta Márk ilyen emberek. Teljesítményük túlmutat saját pályafutásukon: példát mutatnak a következő nemzedéknek.
Hajrá Vasas!
