Advent… Mit jelent ez a szó nekem, nekünk Magyaroknak? Az „eljövetel”. A várakozás ideje. Négy hét, amikor a világ talán csendesebb lesz, még ha csak egy kicsit is. Négy gyertya, négyféle jelentés. Hit, remény, szeretet és öröm. Mindegyik egy-egy lépcsőfok, amely közelebb visz a karácsony ünnepélyes hangulatához, a szeretet csodájához.
Advent első vasárnapján meggyújtjuk az első gyertyát, a Hit gyertyáját. A fény kicsi, mégis elég ahhoz, hogy átjárja a sötétséget. Legtöbbünket emlékeztet arra, hogy minden kezdetnél ott a hit, amely összeköt minket Istennel. Anno: Ádám és Éva is megkapták a megváltás ígéretét, és mi is várhatjuk, mert megkapjuk, vagy már meg is kaptuk azt.
Ez az időszak nem csak a karácsonyra történő készülődés. Ez a nap a lelkünk ünnepe is. Advent első vasárnapján kezdődik az egyházi év. Egy új, de még számunkra ismeretlen körforgás. Úgy gondoljuk, hogy évről évre ugyanaz, és azt tapasztaljuk, hogy mégis mindig más. Mi is változunk, ahogy a világ is változik velünk és a tetteink által.
Mégis, ahogy közeleg a december 25., valami megáll bennünk. Mintha minden gond, minden teher eltűnne, mintha egy kicsit szabadabbá válnánk, mert az advent arról szól, hogy a remény sosem múlik el, mert minden gyertyában ott a várakozás, ott az ígéret: reméljük, hogy valami szebb és jobb érkezik életünkbe.
Vízkeresztig tart a karácsonyi ünnepkör, de advent első vasárnapja mégis más. Ez a kezdet, a várakozásunk legtisztább napja, pillanata. Nem a rohanás, nem az ajándékozás ideje, hanem a csendes vágy, hogy Jézus, az Úr, megérkezzen hozzánk.
Talán ezért olyan különleges ez az időszak. Mert nem a rohanásról szól. Hanem a megállásról, az elmélyülésről. az odafigyelésről és a szeretetről. Természetesen, szól a gyertya fényéről, ami felmelegíti a lelkünket, és arról is szól, hogy emlékeztessen minket: az életünk legnagyobb ajándéka maga a hit, amely mindig ott van, ha engedjük, hogy az Úrba vetett hitünk, vezessen minket….
Tamás István
Advent
Ég a második gyertya, fellobbant a lángja,
Betlehem csillaga fénylőn vigyáz ránk ma.
Velünk várakozik, reményt ébresztve,
a megváltónk útját hirdeti csendben.
Remény a szívünkben, a jövőnk záloga,
együtt dobban szívünk, Mi hiszünk Jézusban.
Álmaink céljainkkal együtt születnek,
a szeretet és jóság győzedelmeskednek.
Táncol a gyertyaláng, életet hirdet,
növekszik a hitünk, lelkünk erősebb lesz.
Önmagad kérdezed, mit jelen a remény?
-egy álmot csupán, de a valóság a cél.
Adventi fény, vezess minket tovább,
mutasd az utat, tégy velünk csodát.
A gyertya lángja reményt hozott nekünk,
hittel és fénnyel tölti meg életünk.
