Az országos nagy csatornák, valamint a helyi televíziók már nem nagy befolyással bírnak a politikában, de még a közéletben sem, hiszen a közösségi média szerepe az aktuálpolitikai eseményekben, valamint a közösségi és kulturális életben egyre meghatározóbb. A politikai vezetők és pártok aktívan használják ezeket a platformokat üzeneteik terjesztésére és támogatóik mozgósítására. A digitális ismeretek és az új rendszerek gyors elsajátítása kulcsfontosságúvá vált a politikai kommunikációban.
A közösségi média trendjeinek naprakész ismerete elengedhetetlen a politikai tartalmak megítélésében és a közvélemény formálásában. Ezek a platformok a helyi, kis műsoridővel rendelkező televíziókat fokozatosan kiszorították, nézettségük jelentősen csökkent. Az emberek egyre kevésbé hajlandóak hosszú, sokszor semmitmondó televízióműsorokat nézni, amikor néhány kattintással azonnali, tömör és célzott információhoz juthatnak az online térben. A rádiók és a televíziók hátránya nem csupán a technológiai fejlődés következménye, hanem a megváltozott fogyasztói szokásoké is.
A fiatalabb generációk számára a közösségi média az elsődleges hírforrás, mivel az ott megjelenő tartalmak könnyen elérhetőek, interaktívak, és a felhasználók igényeihez igazodnak. Ezzel szemben a televíziók hagyományos műsorszerkezete rugalmatlanabb, és kevésbé képes azonnali reakcióra az aktuális események kapcsán. Összességében a televíziók, rádiók szerepe jelentősen csökkent a közélet és a politika alakításában. Bár az idősebb generáció, ha ritkábban is, de továbbra is követik ezeket a csatornákat, de a jövő egyértelműen a közösségi média platformjai felé mutat.
Az információáramlás gyorsasága és az interaktivitás olyan előnyök a közösségi médiákban, amelyekkel a hagyományos televíziózás már nem tud lépést tartani.
A régi technológiával üzemelő csatornák nem fejlődtek, nem képesek lépést tartani a rövid, de sokatmondó videókkal. Az a műsorszolgáltató, amely nem képes elsajátítani a kor követelményeinek megfelelő tudás szintet, az lemarad és előbb, utóbb megszűnik. Ez sajnos a rádiózásra is érvényes.
A hagyományos televíziózás akkor maradhat fenn, ha alkalmazkodik az új digitális kihívásokhoz és integrálja a közösségi média dinamikáját. Azok a csatornák, amelyek nem képesek a változásokhoz igazodni, hamarosan a háttérbe szorulhatnak vagy akár meg is szűnhetnek, legyen az nagy vagy kisebb kaliberű műsorszolgáltató.
Fotó-szöveg: Tamás István
