A 18. században Putnokon született költő és lelkész nem hivatalos névváltoztatással lett Pétzelyből Péczeli, hanem a magyar helyesírás, folyamatos átírása nyomán.
- Eredeti írásmód (Pétzely / Pétzeli): A 18. században a /c/ hang jelölésére a latin és német mintájú tz volt a megszokott, míg a nemesi vagy származási neveknél az -y végződés dominált.
- A tz elhagyása: A nyelvújítás során Kazinczy és a neológusok elhagyták a plusz hangot nem jelölő tz-t, helyére a tisztább cz került.
- Az -i rögzülése: A 19. század végén az Akadémia és az irodalomtörténészek (Szinnyei József lexikona nyomán) a származásra utaló nevet az apa esetében Péczeli Józsefként egységesítették, míg fiánál rögzült az y-os (Péczely) forma.
Kazinczy és Péczely József kapcsolata
- Irodalmi harcostársak: Kortársak és a felvilágosodás eszméinek terjesztői voltak. Együttműködésük csúcspontja az 1788-ban indított Magyar Museum volt, amely az első jelentős hazai folyóiratok egyike.
- Különválás és saját út: Szerkesztési és stílusbeli nézeteltérések miatt Péczely kivált, és Komáromban megalapította a Mindenes Gyűjteményt (1789), amely a nyelvápolás és az ismeretterjesztés fontos lapja lett.
- Szakmai tisztelet: Bár Kazinczy néha bírálta Péczely franciás, hagyományosabb ízlését, nagyra tartotta Voltaire-fordításait és kultúrszervezői munkáját. Kazinczy leveleiben már a tz nélküli Péczeli formát használta, ezzel segítve a név modern alakjának elterjedését.
Kutatásaim eredményei – források:
-
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
-
(X. kötet, Péczeli József szócikk) — A legfontosabb klasszikus lexikon, amely megalapozta a név „Péczeli” formájú tudományos rögzítését.
-
-
A Magyar Sajtó Története I. (1705–1848) — Akadémiai Kiadó
-
A Magyar Museum és a komáromi Mindenes Gyűjtemény elindításának, valamint Péczeli és Kazinczy szerkesztői kapcsolatának részletes sajtótörténeti feldolgozása.
-
-
Kókay György: A magyar hirlap- és folyóirat-irodalom kezdetei (1780–1795)
-
A felvilágosodás kori irodalmi élet, a folyóiratszervezés és a kortárs írócsoportok (Kazinczy, Batsányi, Péczeli) együttműködésének elemzése.
-
Nyelvtörténeti és helyesírási források
-
A Magyar Tudományos Akadémia: A magyar helyesírás szabályai (Történeti bevezető)
-
A magyar helyesírás alakulásának, a tz / cz betűkapcsolatok változásának és a névhasználat hagyomány elvének szakmai háttere.
-
-
Debreceni Szabolcs: Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás
-
Kazinczy helyesírási elveinek, az Ypsilonháborúnak és a neológus mozgalom törekvéseinek összefoglalása
-
