A Putnoki Római Katolikus Templom harangjai, a múlt és a jelen hangjai

 

A Putnoki Római Katolikus Templom tornyában három harang lakik, melyek nemcsak a liturgikus élet ritmusát adják meg, hanem a közösség történetének is élő tanúi. Ezek a harangok különböző korokból és mesterektől származnak, mégis harmonikusan szólnak együtt, amikor a templom hívó szava megszólal.

A harangok elhelyezése és működése

Mindhárom harang kiemelt jármon függ, ami azt jelenti, hogy különösen stabil és gondosan kialakított tartószerkezeten helyezkednek el. Ez nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem a hangzás minőségét is javítja. A nagyharang lekötött nyelvvel működik, azaz nem leng szabadon, hanem egy külső mechanizmus üt rá, míg a két kisebb harang szabad nyelvkötéssel szólal meg, így természetesebb, lágyabb hangzást biztosítanak.

A harangok története és adatai

Harang típusa Tömeg Öntési év Öntőmester
Kisharang 160 kg 1923 Ismeretlen
Középharang 290 kg 1996 Janusz Felczyński (Przemyśl)
Nagyharang 810 kg 1949 Szlezák László (Budapest)

A kisharang a legrégebbi, 1923-ban készült, és bár az öntőmester neve nem ismert, hangja ma is tisztán cseng.

A középharang a modern kor alkotása, Janusz Felczyński lengyel harangöntő mester munkája, aki Przemyśl városában készítette el 1996-ban.

A nagyharang a templom legnagyobb és legmélyebb hangú harangja, amelyet Szlezák László, a híres budapesti harangöntő öntött 1949-ben.

Harangozási rend

A harangozás rendje szorosan kapcsolódik az egyházi évhez, az ünnepekhez és a napi liturgiához. A nagyharang általában a mise kezdetét jelzi, valamint kiemelt ünnepeken szólal meg. A középharang és a kisharang gyakrabban hallható, például reggeli és esti harangszóként, valamint temetések, esküvők és más egyházi események alkalmával.

Tamás István

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük