Molnár (Sikó) Valéria – A laboratóriumtól a kifutóig, majd Kaliforniáig

 

Vannak életek, amelyekben a sors halkan, de határozottan szól közbe. Ilyen volt Molnár Valériáé is, vagy, ahogy sokan a divatvilágban ismerték, Sikó Valéria, a 70-es és 80-as évek egyik legkedveltebb, legismertebb magyar manökenje volt.

Szegeden élt és miután megszerezte diplomáját, a Szegedi Tudományegyetem Kutató intézetében, az Állatélettan Laboratóriumban dolgozott.  Szerette a pontos, felelősségteljes munkát, a labor rendjét és áthatócsendjét. Ám az élet, mint oly sokszor, őt is más irányba vezette. Egy rokona ajánlására került a figyelemközpontjába, tőle tudta meg, hogy a Budapesti Artistaképző Intézet manöken tanfolyamot indít. Valéria eleinte nem lelkesedett az ötletért. – Én a laborban érzem jól magam – mondogatta, de édesanyja unszolására mégis jelentkezett. Először azt gondolta, úgysem választják ki, annyi szép nő közül, de tévedett és hamar az iskolában és a kifutón találta magát.

Válaszút előtt állt. Felköltözött Budapestre, és hamarosan megszerezte manöken diplomáját. A magyar divatélet központjába került, a Divat Intézet házi modelljeként dolgozott Vámos Magda vezetése alatt, ami azt jelentette, hogy rá tervezték a ruhákat. Egy hónapon belül már a Szegedi Ipari Vásár kifutóján állt, naponta tízszer lépett színpadra. A megszokott csendes labor világa után a reflektorok fénye várta, és ő természetesen, szívesen illeszkedett bele a manökenek világába, akkor még nagyon is a zárt közösségébe.

Gyermekkorától járt balettórákra, ami könnyedséget, tartást és harmóniát adott mozgásának, ami megjelenésében, fellépéseiben, a kifutón is jól látható és érezhető volt. Bár, ha fotózták az nem állt hozzá közel, képei mégis megjelentek az Ez a Divat és a Nők Lapja hasábjain.
Nevét hamar megismerte a szakma: dolgozott a Rothschild- és Klára Szalonban, a Pierre Cardin és Osterman (Ausztria) bemutatóin, az OKISZ, KIOSZ és számos divatintézmény rendezvényein. Minden nagyobb divateseményen, köztük az éves Trend-bemutatókon, ott volt, és fellépéseit rendre vastaps, elismerés kísérte.

Karrierje során nemcsak modellként, de bemutatók rendezőjeként is bizonyított. Egy brazil–argentin cég kérte fel, hogy állítson össze divatbemutatókat Budapesten és külföldön, valamint ő rendezte a Nyíregyházi manöken tanfolyam záróvizsga-bemutatóját is.

Amikor már a pályája csúcsán állt, újra fordulat jött életében. Férjével Kaliforniába költözött, ahol új életet kezdett. Tanulmányait folytatva kozmetikus képesítést szerzett, és nem sokkal később megnyitotta Klinikai Szalonját. A precizitás, amit egykor a laborban tanult, Amerikába is elkísérte, talán épp ennek köszönhette, hogy vállalkozása sikeres lett, és egyszerre 29 munkatársat foglalkoztatott.

A szakmában is elismerték önzetlen munkáját: oktatott, tanított, miközben egy spanyol kozmetikai termékcsalád amerikai forgalmazója lett. Férjével közösen vitték sikerre az üzletet, amelyet nemcsak a kereskedelmi sikerek, hanem a szakmai elismerések is öveztek. Országos kiállításokon vett részt, együtt dolgozott plasztikai sebészekkel és bőrgyógyászokkal, és a klinikai bőrápolásban is maradandót alkotott.

Valéria ma már elégedetten, mosolyogva gondol vissza mindarra, amit megélt. A labor fegyelme, a kifutók csillogása, az amerikai üzleti világ kihívásai, mind az életének részei lettek és voltak. Egy Nő története, akit bármerre sodorta az élet, mindig helyt állt,
szívvel, lélekkel, eleganciával, és a hivatás iránti alázattal, tisztelettel.

 

Tamás István

Egy gondolat a “Molnár (Sikó) Valéria – A laboratóriumtól a kifutóig, majd Kaliforniáig

  1. Vali nekem régi kedves kolléganőm, barátnőm .Együtt jártunk manöken képzőbe , aztán sokszor dolgoztunk együtt divatbemutatókon ,fotózásokon . Mindig kedveltük egymást , de baratságunk mostanában mélyült el igazán .Mint az interjúból kiderül , Vali férjével Kaliforniába költözött. Én pár évvel később szintén eljöttem Budapestről Amerikába , Florida. Szerencsére kb. 2 éve egymásra bukkantunk az interneten .Felfedeztük. hogy mennyire hasonló a gondolkozásunk , érzelmi világunk, erkölcsi normáink.
    Így nagyon fontos szerepet töltünk be egymás életében .Együtt örülünk, bánkódunk , véleményt cserélûnk.Nincs tabu téma. Nagyon örülök ennek a cikknek Valiról ! A cikk írója Tamás István , régi jó barátom , fantasztikusan tehetséges író, költő. Remélem, hogy a jõvőben még többet , bővebben olvashatunk tőle Valiról, kollégákról , és nem csak interjukat , de a többi csodálatos írását is láthatjuk, olvashatjuk.
    Szeretettel gratulálok a cikkhez Valinak , Istvánnak! 👏🥰 Kiváncsian várom a folytatást!
    Ilona Halasz -Halász Ica 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük