Fotó: Tamás István
Az Európai Unió (EU) valóban egyfajta geopolitikai „présben” helyezkedik el a három nagyhatalom , az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, között. Ez a helyzet több szempontból is kihívásokkal jár az EU számára.
Az EU és az Egyesült Államok között szoros politikai, gazdasági és katonai (pl. NATO) szövetség van, de időnként eltérő érdekek és megközelítések feszülnek egymásnak, különösen kereskedelmi kérdésekben vagy külpolitikai kérdésekben..
Az EU számára Kína egyszerre fontos kereskedelmi partner és rendszerellenfél. Az európai gazdaság egyes ágazatai erősen függenek a kínai piactól, miközben az EU aggodalommal figyeli Kína emberi jogi helyzetét és geopolitikai térnyerését, együttműködését Kelet és Közép-Európával.
Az ukrajnai háború és az orosz energiahordozóktól való korábbi függés súlyos stratégiai dilemmát jelentett az EU-nak. Igaz sok tagállam igyekszik függetlenedni Oroszországtól, az energetikai és biztonságpolitikai kitettség még mindig fontos tényez, nekünk főleg Magyaroknak.
„Ébredezik az EU Csipke Rózsika álmából,” és egyre inkább felismeri, hogy szüksége van saját védelmi és gazdasági autonómiára, hogy ne csupán reagáljon a nagyhatalmak játszmáira, hanem saját érdekeit is képes legyen képviselni, ami eddig nem tűnik ezzel a vezetéssel valószínűnek.
Az Európai Unió álma: a saját hadiipar és technológiai szuverenitás, az egységes külpolitika és határozott fellépés az energiafüggetlenség és zöld átmenet.
A tagállamok eltérő érdekek mentén viszonyulnak a nagyhatalmakhoz, jelenleg nagy a megosztottság az országok között. Kelet-Közép-Európa általában inkább USA-párti és oroszellenes. Nyugat-Európa közvetlenebb Kínával szemben. Egyes országok gazdasági függése pl. a német autóipar Kínától függ és ez nehezíti az egységes álláspont kialakítását
Az EU stratégiai értelemben valóban a nagyhatalmak közé szorult, és hamarosan kiszolgáltatottá válik. Ha sikerül fokozni a belső kohéziót, fejleszteni a közös védelmet és kialakítani egy önállóbb külpolitikai stratégiát, akkor önálló pólussá válhat a többpólusú világrendben, viszont ez az Ukrán háború miatt nem valószínű.
Tamás István
