Kép:Tamás István
Pünkösd a keresztény egyház egyik legősibb és legfontosabb ünnepe, amely húsvét után az ötvenedik napon kerül megünneplésre. A pünkösd a Szentlélek eljövetelét idézi fel, amikor az Újszövetség szerint a feltámadt Jézus tanítványaira leszállt a Szentlélek, s ezzel megalakult a keresztény egyház, ezért nevezik az egyház születésnapjának is.
A Bibliai esemény az Apostolok cselekedetei szerint Jeruzsálemben történt, amikor hirtelen zúgás támadt az égből, majd lángnyelvek jelentek meg, s a tanítványok különböző nyelveken kezdtek beszélni, hirdetve Isten csodáit. Ez a csoda sokakat megtérítésre történt, s az első keresztény közösségek alapját teremtette meg.
Pünkösd Magyarországon
A kereszténység elterjedésével Pünkösd hazánkban is egyházi ünneppé vált, de népi hagyományokkal gazdagodott, amelyek sokszor az ősi tavaszköszöntő rítusokkal kapcsolódnak össze.
Pünkösdi királyválasztás
Az egyik legismertebb népszokás a pünkösdi király megválasztása volt. A legények versenyeket rendeztek, lóverseny, vívás, ügyességi próbák, s aki győzött, az lett a pünkösdi király. Ez a cím tiszteletet hozott, gyakran ingyen étel-ital, s még bizonyos közösségi előjogok is járták vele, de csak rövid ideig, innen ered a „pünkösdi királyság” kifejezés is, mint a múló hatalom szimbóluma.
Pünkösdi zöldágjárás és tavaszköszöntés
A pünkösd a természet megújulását is ünnepli. Ilyenkor zöld ágakkal, virágokkal díszítették a házakat, a lányok pedig „zöldág-járással” és énekszóval járták a falut. E szokások még őrzik a termékenységvarázslás és természeti kultuszok emlékét falvakban, napjainkban is.
Lánykérés, házasságkötés
Pünkösd ideje a szerelmi szimbólum ideje is volt: a legények gyakran ilyenkor kérték a lányokat feleségül, és sok helyen tartották ekkor a lakodalmakat. A pünkösdi rózsa a szerelem és a női szépség szimbólumává vált.
Pünkösdi körmenetek és búcsúk
A katolikus egyházban pünkösdhétfőn gyakoriak voltak a körmenetek, zarándoklatok és falusi búcsúk is. Ezek máig élő szokások sokhelyen, de legfőképpen vidéken.
Pünkösd mai ünneplése
Napjainkban pünkösd kettős jelentőséggel bír: egyrészt vallási ünnep, amely a Szentlélek kiáradására emlékeztet, másrészt kulturális, és hagyományőrző események kapcsolódnak hozzá, különösen vidéken és néptáncegyüttesek, hagyományőrző csoportok körében.
Magyarországon a pünkösdhétfő munkaszüneti nap, amely lehetőséget ad családi, közösségi ünneplésre, vagy éppen a tavasz búcsúztatására.
Tamás István
Forrás: Nagyszüleim és szüleim elbeszélése alapján.
