Fotók: Tamás István
Ahol nem sietnek a rohanóvilággal, hanem boldogan élnek az emberek.
– így jellemezhetnénk leginkább Gömörszőlőst, ezt az aprócska, de egyre inkább példává váló települést Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi peremén. Egy zsákfalut, amit a térképen talán keresni kell, de ahol az élet minősége már nemcsak álom, hanem a gyakorlatba is beépült. Ez az a hely, ahol nem csupán élnek, itt otthon is érzik magukat az emberek.
Egy falu, amely nem adja fel
Gömörszőlős apró, alig pár tucat lakosú település, de annál nagyobb elhatározással őrzi meg élhetőségét. Ez a falu nem sodródik a leépülés felé, mint oly sok társa az északi régióban, hanem makacs derűvel, tudatos ökologikus gondolkodással és közösségi összefogással építi saját jövőjét. A megye és a térség helyi példájává vált, s lassan országos mintává növi ki magát.
Tudjuk, hogy Magyarországon egyre több a szellemfalu, ahol bezár az iskola, elnémul a templomharang, és csupán a szél fúj át a pusztuló porták között. Gömörszőlős nem ezt választotta.
Fenntarthatóság nem divatszó, itt napi gyakorlat
A gömörszőlősi Öko-falu, már több mint két évtizedes múltra tekint vissza. Az itt élők és a falu megújulását segítő szakemberek közösen gondolkodtak, hogyan lehet egy leszakadó térségben is úgy élni, hogy az ember és természet egymást segítse.
Ez nem idealizált, zöld utópia, hanem komposztvécé, megújuló energia, közösségi kert, hagyományos tudás újra hasznosítása, élő népi kultúra és tudatos önkorlátozás. Gömörszőlős nem kívülről akart gazdagodni, hanem belülről akart teljesebbé válni.
És ez sikerült is.
Az Ökológiai Intézet szakmai segítségével a település olyan programokat valósított meg, mint az ismeretátadás az ökológikus építkezésről, hagyományos kézművességről, tájhasználatról. A természet itt nem zavaró háttér, hanem középpont.
A csend gazdasága
A legtöbb ember ma a hangos világot hajszolja, a hirtelen jött gazdagságot, nagy házakat, harsány életet. Gömörszőlős a jó településvezetői által újra értelmezte, mit jelent a gazdagság.
Itt a csend is érték. A táj látványa nem háttér, hanem élmény. A lassúság nem hátrány, hanem lehetőség: beszélgetni, megfigyelni, kertészkedni, sétálni, figyelni egymásra. Itt nem gyorsabbnak lenni érdem, hanem figyelmesebbnek.
A gömörszőlősi modell egyik titka éppen az, hogy felismerte, az élhetőség nem pénzkérdés, hanem szemlélet kérdése.
Közösség újra írva
A falu megmaradását nemcsak az ökológiai gondolkodás, hanem a közösségi újra formálódás is segítette. Ahol az emberek nemcsak egymás szomszédjai, hanem közös gondviselői egy darab földnek, egy darab múlt-nak és egy lehetséges jövőnek.
A helyi rendezvények, táborok, a néprajzi hétvégék, a kézműves napok, a biogazdálkodási tanfolyamok, új látogatókat hoznak, de egyben belső erőt is adnak az itt élőknek és az idelátogatóknak. A gyerekek már nemcsak elmenni akarnak, hanem visszatérni is, mert a falu él, és értelmet ad.
A jövő: kicsiben nagyot alkotni
Gömörszőlős nemcsak élhető falu, hanem élni tanító falu is. Példája megmutatja, hogy a társadalmi lejtőn való lecsúszást meg lehet állítani. Nem politikai programokkal, nem pénzosztással, hanem értékalapú közösségi munkával, szelíd ellenállással az eljelentéktelenedés ellen.
A kérdés ma már nem az, hogy van-e jövője Gömörszőlősnek? A kérdés inkább az, van-e Gömörszőlős példájának jövője más falvakban, más vidékeken?
Márpedig, ha van, akkor a magyar vidék újra, nem hátrányos térség, hanem előnyös választás lehet, mivel ezt Gömörszőlős már bizonyította.
Vezetés, amely otthonból közösséget formál
Gömörszőlős élhetőségének záloga nemcsak a szemléletváltás, hanem azok az emberek is, akik ezt a szemléletet napi munkájukkal, döntéseikkel és jelenlétükkel életben tartják. A falu történetének e korszakában két nevet említenék méltán előtérbe: a sajnos már elhunyt É. Kovács László patriótát, a falu korábbi polgármesterét, valamint É. Kovács Juditot, a jelenlegi településvezetőt. Mindketten patriótaként, szívvel-lélekkel szolgálják ezt az apró határmenti falut – nem pozícióként, hanem hivatásként tekintve a feladatukra.
É. Kovács László nevéhez fűződik a falu újragondolása, a fenntartható fejlődésre épülő jövőkép elindítása. Az ő munkája során vált Gömörszőlős az ökologikus szemlélet mintafalujává, amely szakmai körökben is elismerést váltott ki.
Édesapja után, a stafétát É. Kovács Judit vette át, aki ugyanezzel az elkötelezettséggel folytatja a faluközösség építését. Vezetésével Gömörszőlős nemcsak megőrizte értékeit, hanem új lendületet is kapott. Programjaik, rendezvényeik, közösségi projektjeik túlmutatnak a puszta túlélésen. A falu újra és újra bizonyítja, lehet választ adni a XXI. század kihívásaira egy kis település határában is, ha a vezetés nem távol, hanem a helyi valóságban gyökerezik.
Zárszóként
Ha valaha is kételkednénk abban, hogy egy kis közösség képes megváltoztatni a világát, menjünk el Gömörszőlősre. Ott nem ígérnek csodát, csak megélik a mindennapok csendes forradalmát.
Tamás István
(2019)
