Számomra mindig különleges élményt jelent Pósa Lajos irodalma. Minden sora, minden gondolata a tiszta érzelem, a szeretet és a magyar szó szépségének ünnepe. Egy kiváló tollú irodalmár emléke előtt tisztelgünk, aki nem csupán írt a gyerekeknek, hanem a gyermeklelkűség legnemesebb értékeit is életre keltette műveiben.
Pósa Lajos személye és gyermekirodalomhoz kapcsolódó tevékenysége meghatározó volt a magyar kultúrában. A XIX. század végének és a XX. század elejének nagy hatású alkotója nemcsak íróként, hanem szerkesztőként és közösségteremtőként is maradandót alkotott. A „Én Újságom” című gyermeklap alapítójaként generációkat nevelt a szeretetre, hazaszeretetre, szorgalomra és emberségre.
Verseiben a természet, a család, az állatok és a játék világa fonódik össze az erkölcsi értékekkel. Nem moralizál, hanem megszólít – úgy, ahogy csak az tud, aki érti a gyermeki lélek nyelvét. Művei mögött ott áll az egyszerű ember bölcsessége és az irodalmi igényesség ritka harmóniája.
Ezért tartom fontosnak, hogy Pósa Lajos szellemi öröksége a mai gyerekekhez is eljusson.
Szeressék, megérezzék verseinek kedvességét, játékosságát, és felfedezzék bennük azt a tiszta világot, amelyben a jóság, a derű és az őszinte szó az érték.
Pósa Lajos nem csupán múltunk része. Ő a magyar gyermekirodalom szíve,
és amíg gyermekeinkkel, unokáinkkal együtt olvassuk, énekeljük, szavaljuk műveit, addig ez a szív sosem fog elhallgatni.
Tamás István
